Morské kravy - Tengeri tehenek - Dadka - Pod záštitou mesta Tornaľa

Egy cipőben sétálunk…

Akár úgy is történhetett volna az egész, hogy az Amazon deltatorkolatánál meghúzódva a mormotákról diskurálunk. De nekünk jó az egyszerű. Így a Túroc patak és a Sajó folyó összefolyásánál leltünk megnyugvásra, békére.  A gerinchúros lamantínak (konyhanyelven Tengeri tehén) felett elmélkedve az jutott az eszembe, hogy MI EGY CIPŐBEN JÁRUNK vagyis egy hajóban evezünk…
Oly egyszerűen megnevezhetném a gondolatok hiteles atyját…
„A Sierra-Nevadán növő vörös rébék”… azt mondta így majd Önmagára ismer.
Persze ha egy pár mássalhangzót és magánhangzót másképp osztunk fel, kihagyunk, utána töltünk, illetve másképp interpretáljuk a leírtakat lehetne akár: „A Hiéna Teraszán lévő sörös tevék”. Attól még a helyzet nem változik meg… Ott a Túroc patak és Sajó folyó összefolyásánál akkor kimondhatatlanul jól éreztem magam.
Tehát amit megtudhatunk:  A lamantína az ormányosok és a szirti borz félék unokaöccse s tiszteletreméltó bátorsággal rendelkezik. Hisz nem csak napsütötte boldog napokon bökdösi meg barátait, legyen kivel eltüntetni a hínár mezőket.
Korántsem nem egy gerinctelen állat ugyanis a veszély esetén nem evez más vizekre, akár az élete árán is megvédi félénkebb társait.
…(de gondolom itt is nagyon fontos szerepet játszik a kölcsönös bizalom. Azért tudjam már ha egy olyan lamantínáért szállok harcba aki lelke mélyén kérődző házi szarvasmarha vagy a jól ismert Milka tehén)…  
„Azzal, hogy kiöli a megfelelő mennyiségű kártevőt a vizekből fenntartja a biológiai egyensúlyt” (rébék)
Egyszerű természeti törvényeknek rendelteti alá önmagát. Nem vágyik a sivatagi oázisra, mert tudja hová tartozik. Mi emberek nem vagyunk kibékülve ezzel s a kimerülésig hajtjuk magunkat olyan vágyalmok felé amelyek akár hosszútávon javíthatatlan kárt okozhatnak bennünk.
A lamantína túl egyszerű ahhoz, hogy az emberek közt boldog lehessen s a részemről az ügy ezzel lezárult.



Mohlo sa to udiať celkom inak. Mohli sme si pri ústí rieky Amazon vymeniť zopár dôležitých informácií o Svišťoch tatranských, ale krása spočíva v jednoduchosti.
A tak sa stalo, že sme vytúžený pokoj a kľud našli pri sútoku potôčika Turiec s riekou Slaná. Pri riešení problematiky Lamantínov karibských som dospela k názoru, že sa plavíme v jednej lodi, SKACKÁME NA JEDNEJ NOHE V ROVNAKEJ TOPÁNKE...
Tak jednoducho by som vedela pomenovať autora nasledovných myšlienok, lež sama „ho“ nedokážem interpretovať ani preložiť. Vraj sa sám spozná.
Čiže, čo sa môžeme o spomínaných morských kravách dozvedieť? Patria do čeľade lamantínových. Podľa anatomickej stavby tela sú zaradení nielen do rodu Chobotnantcov, ale aj do rodu Skalných jazvecov( a tu som si povedala, že od dnes ma už nič neprekvapí).
Morské kravy disponujú úctyhodnou odvahou nakoľko vo chvíľach tiesne a nebezpečenstva neopustia slabších druhov, chránia ich aj za cenu svojho vlastného života. A nevyhľadávajú ich spoločnosť len vtedy keď sa môžu popásť spolu na riasových poliach.
(Myslím si však, že musí byť medzi nimi vybudovaná vzájomná dôvera. Aj lamantína si zaslúži vedieť za koho trebárs zajtra položí svoj život, veď aj  medzi samotnými kravami sa nájdu značné a viditeľné rozdiely).
„Tím, že zahubí správne množstvo škodcov žijúcich vo vodách, udržuje biologickú rovnováhu“  
Podlieha jednoduchým zákonom, ktoré si stanovila príroda. Nehrabe sa do púšte keď vie, že tam nepatrí. My ľudia sme sa s takýmto jednoduchým faktom nedokázali zmieriť a často sa ženieme za takým zbožným prianím, ktoré zanechá v nás trvácnu spúšť.
Práve preto je Lamantína príliš jednoducho stavaná na to, aby dokázala žiť šťastne medzi ľuďmi a tým sa tento prípad z mojej strany uzavrel.