Kiállok a borosgazda mellett!!! - Dadka - Pod záštitou mesta Tornaľa

Nem fogjátok elhinni, de ebbe úgy belecsöppentem, mint Micimackó a mézes köcsögbe. Lábaim az asztalon pedig ez nálam igencsak szokatlan. Egyrészt azért mert az asztal magasabb a széknél, így egy kicsit olyan mintha női orvosnál lennék, másrészt meg civilizált, felnőtt ember vagyok, aki nagyon jól tudja, hogy egyáltalán nem illik tenni ilyet. (Mint ahogy az ágyat sem szabadna összeugrálni, nekem mégis sikerült. Én csak próbáltam felérni a plafont mivel felragadt a rágógumim miután egyre magasabban dobáltam.)  
Szóval ülök a széken, lábaim az égnek és olvasok. A tizennyolcadik épp mondat után nem bírom megemészteni az adott helyzetet és keresem a „kész átverés” lenyomatát. Ez biztos valami célzott népkutatás, ahol, ha tetszik a probléma vázlata, tovább juttassuk a döntőbe. Ha nem tetszik, akkor nyomunk neki egy x-et, mint ezekben a „megmondom én ki az igazi tehetség” műsorokban. Nyommal követem a sorokat és egyre inkább kezdek rettegni attól, hogy ez bizony valóság. Hiányzik a „mérjük fel a lehetőségeket”, hiányzik a „váltsunk kulisszát” opció.  Hát így valahogy van ez. Jézus a templomban tisztított, Petőfi a Pilvax kávéházban csapott az asztalra. A változás reményében mindketten hősies halált haltak a helyzet az óta egyre rosszabb. Sőt ahogy így elnézem magam, úgy fest, hogy én is nagyon csúnyán megfáztam. Bennünket már nem fog megváltani senki! Még az Apokalipszis is visszafordult 2012-ben, látván saját önpusztításunk módszerét, ami ugye jóval hatásosabb és még felesleges energiájába sem kerül. Talán nem tehetünk róla. Talán az emberi butaság pont abban az agyféltekében nyugszik, amelyet előszeretettel használunk!
A történet kockában: 15 évnyi fegyházbüntetést kaphat az a vácsszentlászlói fiatalember, akinek úgy jártak be a portájára a tolvajos betörők mintha csak a sajátjuk lenne, miközben hála jeléül sosem felejtettek elvinni Tőle valamit. Hol szerszámot, hol a gyermekei pecabotjait (amelyekhez érzékeny családi emlékek fűzték), hol bort (És még folytathatnám) Merészkedett hát feljelentést tenni, de valahogy minden lopás eredménytelenül zárult, minden tettes ismeretlen volt. Így hát végső elkeseredettségében megpróbált sajátos módon igazságot tenni. Fagyállót öntött az egyik boros hordóba. A hülye betörő meg nem megitta? Hát hogy a fenébe ne? Hisz lassan már legálisan lopott, mert az ő tetteinek nem voltak ám következményei. A fiatalemberen (és a családja) kívül a kutyát sem érdekelte, hogy olyat próbál elsajátítani, amiért más reggel kikelt az ágyból és tisztességesen megdolgozik érte.
Suma sumarum: A vácsszentlászlói fiatalemberhez azóta újra betörtek (mert hát mitől féljenek?!) és egy idiótának köszönhetően, aki amúgy is piált, lopott és drogozott élete végéig maradandó lelki sebeket hordozhat magával. Mindennek a tetejébe még Ő üljön le 15 évet, mert nem figyelmeztette a betörőt az esetleges veszélyekre?! Hát eldobom az agyam, komolyan! A végén még az lesz, hogy Ő kényszerítette a betörőt arra, hogy lopjon. Mocskos korruptív Világ, ez köpedelem! Ennek nem lehet hátat fordítani és legyinteni rá. Ez úgy megrázott belsőleg, hogy nem ereszt. Nem nyugtat meg a: „Jaj de jó, hogy nem velem történt”…egyáltalán nem! Nekem nem kell itt jönni a fajtával, agyamra megy ez a csoportosítás mivel a tudtommal az emberi értelmiség nem a fajtától függ, hanem attól, ahogyan hozzááll az élet dolgaihoz.
Ha valaki bunkó, akkor bunkó és onnantól kezdve nem érdekel, hogy miért pont szlovák, miért pont roma, vagy magyar, netán kínai… Ez ugyanúgy érvényes az értelmes emberekre. Az a tolvaj bunkó volt, hisz bort (is) lopott… ezek szerint nem azzal volt baja, hogy kirekesztette a Világ és ő éhezett! Bort lopott másnak a portájáról, nem a családjának kenyeret! Én a vácsszentlászlói fiatalember helyében Strasbourg-ig nyomnám az ügyet, ha kell médiákon keresztül! Mert nekem úgy fest, hogy Magyarországon (is) csak azt fogják körbe – körbe bizonygatni, hogy nem figyelmeztette a betörőt. És mégis hogyan kellet volna figyelmeztetni őt? Segítsetek már! Mit kellet volna tennie? Ha írt volna cetlit, nyilván az derült volna ki, hogy a betörő nem tudott olvasni. Ha rajzolt volna halálfejet, nyilván az derült volna ki, hogy a betörő nem tudta a fejében értelmesen összerakni a képeket. Ha a kutyája szakította volna szét a betörőt, akkor le kellet volna lövetni az ebet. Ha az áramos kerítés veri agyon a betörőt, akkor ugyan ott vagyunk, ahol a part szakad… a betörő nem tudott olvasni, így nem sejtette, hogy pórul járhat… szegény! De most komolyan… Mit kellet volna tennie? Ülni a háza bejárata előtt, hogy az esetleges megelőzés érdekében beszéljék meg kávé mellet, vagy mi a fene? Vagy talán engednie kellet volna, hogy lopják szét teljesen? Egyáltalán, volt-e olyan, aki tisztességesen foglalkozott a feljelentéseivel? Vagy ezt ilyenkor nem kell tudomásul venni? Hol van ilyenkor az ember méltó szabad akarata? Nem más portáján kísérletezett másnak a borával könyörgöm. Otthon volt… igen, ott azon a „biztonságos” helyen, amelyért nap, mint nap fáradozott. Az, hogy a bunkó tolvaj utoljára röhögött a markába mégis az Ő hibája? Ki mondta a tolvajnak, hogy menjen lopni? Feleljen ő! Menjen ö 15 évre börtönbe!
Nem figyelmeztette a tolvajt… bocsánat, de sírva röhögök. Ennyi kínszenvedést még sosem okozott a röhögés, nem tudom hová tegyem?!
Eva Rezešová négy ember halálát okozta és maximum 10 évet kaphat, abból tudtommal máris lefaragtak és már előre diagnosztizálták, hogy mindvégig jó magaviselete lesz. Ő ugyan hogyan figyelmeztette azt a négy áldozatot? Feliratos táblát tett az autó tetejére? „Húzzatok az utamból, mert Bromhexint ittam, nem is tudom, ilyenkor miért vezetek, nem hogy otthon feküdnék”… ?!?
…ez a szerencsétlen meg 15 évet kaphat egy bunkó tolvaj haláláért, aki előbb vagy utóbb úgyis halálra vedelte volna magát. Éljenek a törvények! Nyugodalmas jó éjszakát kívánok annak, aki folyamatosan úgy bővíti őket, hogy legtöbnyire a tisztességes ember húzza a rövidebbet. minimum meg van hurcoltatva.
Rosszul vagyok, én már nem hiszek az igazságszolgáltatatásban. Nyugodtan szögre lehet akasztani a talárt, mert már túl sok olyan „tisztességes” bírót „látok” akik teljes mértékben elfeledték mire esküdtek igazán akkor, amikor még csak álmodták az útjuk lényegét. Rég, már nagyon rég elvesztették a fonalat! (Tisztelet a kivételnek!)

Félek, nagyon félek attól, hogy amikor a kórházban elvesztettem a magzatot, nem tettem meg minden óvintézkedést annak érdekében, hogy ne hagynak nyolc órán keresztül vérezni. Figyelmeztetnem kellet volna a nővért, hogy én vagyok a páciens, ő meg az alkalmazott és tévét otthon is nézhet. Mert ha én egyszer azt mondom, hogy nagyon - nagyon rosszul vagyok, akkor menjen az orvosért, vagy támasszon meg, de ne a zuhanyzóba küldjön egyedül. Én megijedtem, mert durva volt velem, így visszahúzódva bőgtem át az egész éjszakát félve, hogy elalszok és kivérzek, mint egykor nagymamám, aki huszonhat évesen halt meg. Ez volt az első ilyen tapasztalatom, nem sejtettem, hogy ilyenkor ösztönösen ér hisztizni, ordibálni vagy kirúgni az ajtót. Féltem, nagyon féltem.    
Na jó, ne csináljunk ebből felesleges drámát, biztos figyelmeztetnem kellet volna a nővért, hogy akkor tartsa meg a tisztítótüzét saját magának és ne oktasson arról, hogy én biztosra nem tudom mi az a fájdalom...hisz nekem pont akkor keletkezett egy saját. Jó, hogy ő tudja mit jelent ez a fogalom, és odafigyelt rám akkor, amikor szükségem lett volna rá, hogy az amihez szerinte nem értek, legalább egy kicsit enyhüljön. Sajnálom, hogy nem keltettem fel a figyelmét, biztos ugrálnom kellet volna, de épp a magzat ment tőlem el, kérvényt írni meg már nem volt időm, mert rám se hederített csak a zuhanyzóba tessékelt. Orvos a reggeli viziten látott először, őszintén szólva a vizsgálatnál megrémült. Én kába voltam, mert a nővér (mai napig nem tudni kinek a parancsára) valamit közben belém szúrt, ami a tudtommal sehova nem lett feljegyezve.
A pert egy pár fárasztó herce - hurca után megnyertem, majd három évig húzódott. (Az első kérdésetek biztos az, hogy mennyit kasszíroztam be? Annyit, hogy ki tudjam fizetni az ügyvédemet. Nem pályáztam kitudja hány nullás fájdalomdíjra. Istenigazából amikor már megnyugodtam, csak a nővért szerettem volna látni, hátha elmagyarázza rendesen a fájdalom fogalmat, úgy hogy én is megértsem, és nem ír le egyből, azzal, hogy úgysem tudhatom!Megadtam rá az alkalmat. Vártam őt. Sajnos egyetlen egy tárgyalásra sem jött el. Nem értem miért.) Most már mindkettőnknek saját fájdalma van. Az enyém legfőbbképpen abból áll, hogy nem bízom a kórházi ellátásban és nagyon nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy elhiggyem, az emberek oda nem meghalni járnak. A babát bárhol elveszthettem volna, de „az a bárhol” számomra mai napig százszorta nagyobb biztonságérzetet nyújt, mint az egészségügyi intézmények bármelyike…
Az ő fájdalma talán még mindig a régi, amiért (ahogy halottam), előttem több rizikós terhes pácienshölgy is meglakolt, mintha mi okoztuk volna a szerencsétlenségét…
Nincs bennem harag, csak nem értem meg… neki segítenie kellet volna másokon, és nem hősködni azzal, hogy „majd ő megmutassa, mert vele is elbánt az élet”… Sajnos nem tudom, mit tennék az ő helyében, de a magam helyében tudom, hogy nem ismerem a fájdalma hátterét, ezért se fogom megítélni rossz embernek. „Valami odabent” nem engedi nekem meg az „ilyet”… néha komolyan azt gondolom, hogy valaki (aki tőlem jóval hatalmasabb) odafigyel rám és vigyáz a szívemre. Még akkor is, ha hibázom…
Még az a nővér is ér annyit, hogy újraértékeljen… úgy érzem. Talán ha elhinné, hogy mindenkinek egyedi élete, öröme és fájdalma van. Viszont nincs ezzel egyedül és sosem volt…

Hát ennyi rólam… térjünk át „másra”…
A vácsszentlászlói fiatalember nem figyelmeztette a rablót… még mindig röhejes! Én szeretném megelőzni az ilyet ezért összedobtam egy levelet… hátha engem is kirabolnának, és hamarabb érné őket el a szívinfarktus, mint a vádlottak padja…
Lássuk!

Kedves betörő!
A kulcs a lábtörlő alatt van, ne hogy felesleges ricsaj keletkezzen! A lakás 24 órás kamerás megfigyelés alatt áll – ezt a folyosó túlsó oldalán ki lehet blokkolni. A jelszó: KOSZI HOGY KIRABOLTAL BUNKO GYERE MASKOR IS. Van rá 6 másodperced, remélem, ismered a betűket. (Na jó, 15 percre tettem, de csak miattad!) A tükörnél gyorsan suhanj át! Még megijednél. Ha akad egy kis időd, nézd meg a privát, kézzel gyártott faliújságomat. „Ne bántsd a magyart” – fő szállóigeként használom, de a kisbetűs részben (ott alatta) benne van, hogy engem se bánts, mert engem „pont az a magyar” valamiért megkedvelt.
Vigyázz! Az asztalon hangya méreg van, ne kóstolj bele. Ami elmozdítható és el tudod adni, azt vigyed, a többivel segítek, ha haza jövök munkából (nem tudom mennyire ismert fogalom ez a számodra) Hogy ne fáradj el annyira, mindent egy szobába pakoltam. Az a töltött csirkemell a tiéd. Könyörgöm, ne edd meg!!! Mert én csak rád akarok ijeszteni, pechemre biztos beledöglenél. Remélem jól érezted magad. Fogyaszd egészséggel azt, amiért megdolgoztam én és a családom. Dolgozunk mi, élvezed te… bár akarnál dolgozni te és lopnod se kellene!
A legfontosabb: Remélem, a halottaktól nem tartasz!!! Linda és Jack gyermekkorom óta velem vannak, Edina csak pár éve csatlakozott. Ha majd közéjük kerülsz, meglátod milyen kedvesek és játékosak. A tarot kártya szerint az én sorsom és az egyetlen égi szerelemem a Halál, és szerintem te nem igazán tetszel neki.
…Hoppá! Csirkemellet írtam? A sütire gondoltam én. Majd utólag kiegészítjük!
No, ne! Mi ez a riasztás? És a feltört zár? Hej, ez az én saját záram volt!!! Kelj fel vaze mert engem visznek miattad! Pedig figyelmeztettelek!!! Jaj ne, te nem jártál iskolába, amikor vettétek az ABC-t. A fene tudta rólad ezt te analfabéta! Befaltad a süteményt? Sajnálom, az én hibám…
De sajnos most elcseszted… a törvény engem véd, hisz mindenre figyelmeztettelek… előre meg hátra is!

Szerintetek elég ennyi, és védve vagyunk? Akkor majd igazságosan dönt a bíró?! Szerintetek, ha ilyen üzenetet hagynék figyelmeztetésként, tutira nem csuknának le? Ja! Hülyének néztek?
Bizonyítsák be, hogy a vácsszentlászlói fiatalember nem figyelmeztette maga módján a betörőket! Azt akarják mondani ezzel, hogy egy hivatalos rendőrségi feljelentés nem azonos a segélykiáltással???  
Én nem ismerem ezt a vácsszentlászlói boros gazdát és nem ismerem a családját sem. Hogy magyar, ukrán, szlovák, roma, kínai, katolikus, református vagy Jehova tanúja… engem az sem érdekel, de ha azért fogják meghurcolni, mert egy idióta betörő az Ő SAJÁT TULAJDONÁRA nyúlt az Ő SAJÁT PORTÁJÁN és ebbe halt bele…
Nem kívánok semmi rosszat… nem tehetem… csak ugyan azt a jó tehetetlenséget kívánom s azt, hogy az ő sorsuk felett is ilyen igazságos emberek döntsenek majd egyszer. Van-e igazság? Talán nincs és nem is lesz… de nekem ne akarja bemagyarázni senki, hogy a vácsszentlászlói férfi nem figyelmeztetett eléggé azzal, hogy feljelentést tett!!! Mi történt? Semmi! A hülyéje továbbra is lopott és belehalt…

Jó, lehet… nyilván nem illik a halottakról így beszélni (bár szerintem most már inkább beismerné a bűnét), de konkrétan ez, egy fiatalember életét pecsételte meg örökre azzal, hogy az Ő borát lopta el, az ő saját pincéjéből. Nem elkérte, nem kölcsön vette, nem megvette… hanem ellopta!  Könyörgöm emberek, ébredjünk már fel!   

Most csak egy dolgot kérek Tőletek, (pedig sosem gondoltam volna, hogy ilyet megteszek) aki elolvasott és lel benne némi igazságot, vigye tovább a cikket. Persze ezt is önző célok vezérlik leginkább. Szeretném növelni az oldalam nézetségét…(Mert fontos a közönség szeretete, ha csak hárman fogtok olvasni naponta, komolyan mondom, nem fogok írni soha többé! Titkon azért reménykedem benne, hogy ezt a badarságot Ti sem hiszitek el… de gondoltam megjegyzem mindazoknak, akik a büszke pofájukat azzal a palásttal takarják, hogy az önző ma is csak én vagyok. Legyek is! Talán épp ezért érzem kutyakötelességemnek kiállni ismeretlenül egy olyan ember mellet, aki úgyszintén csak a sajátját védte. Ő nem akart embert ölni… vajon a rabló se akart lopni, csak épp arra sétált és megszomjazott? Na gyerünk…szólalj fel kedves önzetlen nép! Várjunk csak… ahhoz bátorság is kellene, és egy saját nem szájba rágott vélemény!)

http://alfahir.hu/hallja_e_a_birosag_a_nep_szavat
http://alfahir.hu/sosem_eleg_ujra_betortek_a_fagyallos_borosgazdahoz